Nos, vegre osszegyujtottem az eromet, h irjak egy bejegyzest, es informaljak minden lelkes erdeklodot, h mi ujsag velem. (Itt nyilvanvaloan igen jelentos tomegekrol van szo... :D)
Szoval a legutobbi bejegyzes ota - igen meglepo modon :) - tortent egy s mas.
Eloszor is voltam double day offon. (Mar tobb, mint egy honapja volt, de mindegy, azert ejtek rola szot, mert annyira jo volt.) Briannel kitalaltuk, h mekkora zsir lenne hozzajuk elmenni egy double day offra, ha ossze tudjuk hozni. (Mi, ugye, egy ilyet vehetunk ki a nyar folyaman.) Az ido elorehaladtaval erre egyre kevesebb esely latszott, mivel nalunk szepen lassan mindenki beirogatta magat a duplaszabadnapokra, es mivel mi csak hetvegen ejthettuk ezt meg, lassan fogytak el a szabad hetvegek. Aztan Brian egyik nap kozolte, h megvannak a lehetseges napok, majd egyeztessunk. En mondtam neki,h nekem csak szombat-vasarnap johet szoba, mas nem. Ilyen opciobol neki csak egy volt. En ezen a ponton keresztet vetettem a dologra, de vmi csoda folytan ez az idopont meg pont szabad volt a support staff korein belul is (valszeg azert, mert meg viszonylag koran volt - julius 7-8.)
Szoval volt nagy orombodotta, aztan 6-an este en kicsit elobb leleptem munkabol, mert Brian szulei 8-ra jottek ertunk. Elmentunk vacsorazni, ami tok klassz volt, mert vegre rendes kajat ehettem. Isteni jo volt. Es ami meg jobb, h Brian szuleivel is tok jol elbeszelgettem. Elrohogcseltunk meg minden. Dicsertek az angolom, es kerdeztek,h miert nem jovok vissza jovore counselorkent. (Elgondolkodtato, tenyleg konnyebb munka, mint a konyhaban robotolni. De ez meg messze van, majd meglatjuk. Mindenesetre tok jol esett.) Oszinten szolva eleinte tartottam kicsit toluk, mert az apukaja mar tavaly is nagyon kedves volt, de anyukaja eleinte azt hitte,h nem igazan beszelem a nyelvet es tobbszor is E/3-ban beszelt rolam a jelenletemben es a nekem szant kerdeseket Briannek tette fel. Amit tokre furcsalltam, mivel mondhatunk barmit, de nyelvi gondjaim azok nincsenek... Namindegy. Relative hamar tisztazodott,h folyekonyan beszelem a nyelvuket, de akkor is kicsit kellemetlen emlekkent maradt ez meg bennem, ezert kicsit feltem, h mi lesz most. De abszolut kellemesen csalodtam, tok jofejek voltak. Mostanra nagyon megszerettem oket es szerintem ok is engem. :)
Viszonylag keson ertunk Westonba (Connecticutban ez az a varos, ahol elnek). Meg kicsit beszelgettunk Briannel, aztan elmentunk aludni. Megint a vendegszobaban kaptam helyet, ahol akkora kiralysag az agy, h az nem is igaz... :D Szoval baromi jol es baromi sokaig aludtam. Masnap talalkoztunk Brian legjobb baratjaval, Greggel, aki egyebkent svajci es a csaladja folyton koltozik az apukaja munkaja miatt. Mar kb 8 orszagban elt elete soran. Tok durva, raadasul 4 gyerekuk van. Eleg mobil csalad. :D Szoval felszedtuk Greget, aztan elmentunk kajalni egy dinerbe. Ez tipikusan olyan kajalda volt,mint a filmeken, annyi kulonbseggel, h a pincernok talan meg nalunk is kevesbe voltak amerikaiak, nem igazan beszeltek a nyelvet. Raadasul az istennek sem akartak meghallani, h mit kerek. A fiuknak kellett kisegiteniuk, es elmondani a rendelesemet, miutan harmadszori elismetles utan sem jutott el az uzenet. Kaja kozben - Brian nagy oromere - Greggel teljesen egy huron pendulve nyomtuk,h mennyivel zsirabb minden, ami europai es szivattuk szegenyt amerikai mivolta miatt. Persze nem sertodott meg, mert tudta,h csak viccelunk. (Reszben. Reszben meg igazunk volt, szoval... :D)
Ezutan pedig beultunk a kocsiba es beceloztuk a nap (sot, az ev) egyik fenypontjanak igerkezo programunkat. Ez pedig nem volt mas, mint a cliffjumping. Ennek az a lenyege, h az emberek sziklakrol ugranak le, es jo esetben vizbe erkeznek be. :D Tolem Brian elozetesen, mikor a programot tervezgettuk, kerdezte,h lenne-e kedvem ehhez. En egybol teljesen kesz voltam az otltettol es tokre fellelkesedve feleltem neki,h hulye vagy?! Hogyne lenne kedvem?! Rohadtul benne vagyok... Ekkor lattam nemi arnyekot atsuhanni az arcan, de betudtam annak,h aggodik a testi epsegemert vagy ilyesmi. Anyaeknak direkt nem is szoltam errol a nagy esemeny elott, mert tudtam,h ha megtudna,h elsoszulott magzata 10 meteres sziklakrol keszul ugrandozni a hetvegen, akkor finoman szolva sem lenne tul boldog. (Magyarul szetstresszelne az agyat egesz hetvegen.) Gondoltam,h majd utolag kuldok videot. :D Ugyanis, ez is tervben volt: felvenni az egesz oruletet.
Kicsit kovalyognunk kellett, mire megtalaltuk a helyet. Westont es kornyeket kb ugy kell elkepzelni, mint mondjuk Ausztria bizonyos reszeit. Kiraly erdei utak, az ut mellett itt-ott felbukkan egy patak vagy ilyesmi, szoval eleg hangulatos. Tenyleg nagyon bejon, akar meg elnek is ott. Szoval volt egy kis sziklamaszas, Brian reszerol jo igenyesssen a patakba borulas - meg ruhaban termeszetesen. En relativa szarazon megusztam, a combom lett csak vizes. Egyebkent eleg csuszosak tudnak lenni ezek a hegyi patakokban tanyazo kovek, szoval annyira nem volt azert egyszeru maszkalni ide-oda. De azert nagy nehezen odatalaltunk.
Volt mar ott egy-ket ember, tudtuk,h jo helyen jarunk. Raadasul ok mar ugrottak tobbszor, igy arrol is bizonyossagot nyertunk, h eleg mely a viz, nem kell felni gerinctorestol stb. Levettuk a ruhainkat, felkeszultunk az ugrasra. Amikor kialltunk a szikla peremere, akkor Brian arcan enyhe hanyingert lattam tukrozodni, latszott, h fel. Bevallotta, h eddig se adogatta ezt az otletet, es nagy erokkel remelte, h valami csoda folytan kibujhat alola (en kozlom,h megsem,mert beijedtem/vihar lesz/Greg mondja le stb). De ezek egyike se kovetkezett be. Szoval ugrani kell. Termeszetesen igen udvariasan elore engedett bennunket. Greg nagy batran kozolte,h oke, akkor majd o megy elore, o nem fel. Kiallta a szikla szelere es... allt. Es allt. Es allt. Es allt. Aztan visszajott. Ezen a ponton lattam,h a teremtes koronaival itt semmire sem megyunk, szoval mondtam,h oke, csirkek, akkor majd ugrom en eloszor. Odasetaltam a szikla peremere, es leneztem... Es akkor megertettem Greget: teljesen mas ott allni, mint akar csak 2 meterrel messzebbrol szemlelni a dolgot. Kb. 2 masodpercig sejlett fel bennem vmi felelemszeru erzes, de rajottem,h inkabb nem akarok felni, szoval gyorsan elnyomtam magamban. Igy aztan visszaszamoltam es ugrottam.... Nagyjabol 10 meter magas a szikla es a levegoben toltott ido - mivel meglepoen belassul - tokeletesen eleg ahhoz, h igen alaposan vegiggondold, h 1.) Uristen, mi a szart tettem?! 2.) Baromira nem lehet mar visszacsinalni es tenyleg egy haznyi magas szikla tetejerol zuhansz eppen lefele. 3.) A kozoktatasban eltoltott ido alatt hallottal ezt-azt a fizikarol,igy tudatosul benned,h hiaba a viz alattad, attol meg fajhat a becsapodas... Ilyen es hasonlo gondolatok mennek a fejedben. Amugy meg csak egy sikoltas, ami ebbol kijon. Es aztan leerkezel. A szived kihagy egy (vagy inkabb tobb) utemet - es ez nem ilyen szepromantikusszerelmes fajta, csak siman leall; a tudod osszeszorul; az orrodba belemegy a viz, annak ellenere,h szorgosan probalod kifele fujni a levegot. De ugye az elobb emlitett tudoosszeszorulas miatt nem igazan van mit kifujni, szoval bemegy a viz. Sok. Es ha ez meg nem lenne eleg, megerzed,h mennyire rohadtul baromira elmondhatatlanul es nem vart modon HIDEG a viz. Kuzdesz,h felgyere a felszinre. Nyomod magad minden eroddel. Es megis, ennek ellenere (vagy talan epp emiatt?) baromi jol erzed magad, amikor kibukkansz. Kib@szott jol, oszinten szolva. Euforia. Az adrenalin miatt. Amiatt,h megcsinaltad. Leugrottal, repultel es most feljottel. Tulelted. Kiraly vagy.
Szoval vhogy igy ereztem magam. Es meg akartam ismetelni. Erre mar Greg is osszeszedte magat es ugrott. Briannek viszont nem ment ennyire egyszeruen. Gyakorlatilag konyorogni kellett neki,h megtegye. De becsuletere legyen mondva, h megcsinalta. Leugrott, raadasul mindket oldalrol. Egyet-egyet. :) Ja igen. Mert ugy van,h az erkezesi oldalon is lehet ugrani, meg a szemben levo sziklarol is. Csak annyi kell,h a masik iranyba massz ki. A kovetkezot en onnan toltam. Az sokkal durvabb volt. Valamivel magasabb is. De leginkabb azert, mert sokkal meredekebb volt, mint a masik. Nem voltak ilyen kis kiszogellesek alatta, csak a levego. Meg a viz. Na, onnan tenyleg eleg meredek volt alavetni magam, de aztan azt is megtettem. Nem is egyszer. Annyira kiraly volt az egesz. De aztan 7-8 ugras utan ereztem,h azert kezdek faradni meg fazni, mert azert csak igenybevetel a szervezetnek, szoval ugy dontottunk,h ennyi volt a moka mara es hazamegyunk.
Elmentunk Gregek hazaba, ami kb 4 emeletes es szerintem egy falusi iskola vigan elferne benne. :D Ott bbq-ztunk a csaladjaval. Apukajaval tok sokat beszelgettunk Magyarorszagrol. Meg tippeket is adtam neki, mert mondta,h a legkozelebbi nagy konferenciajat nagy valoszinuseggel oda fogja szervezni a cege, mert relative olcso celpont, es kerdezte,h hova lehetne vinni a csapatot egy kb felnapos kirandulasra. Szentendret es Egert javasoltam neki, mivel mindketto elerheto tavolsagban van Bp-tol es szepek. Felirta. Szoval remelem, jol erzik majd magukat. :)
Vacsi utan pedig mozi volt a program, megneztuk a Tedet. Nem volt rossz, de semmir extra. A fiuk tok jokat rohogtek rajta.
Holnap pedig leirom,h masnap mit csinaltunk, mert egy kicsit sikerult ezt bo lere ereszteni es nem artana eltavoznom dolgozni lassan... :P
Hianyoztok. Komolyan.
Csook.
D.
